9 milliárd forintos nyereséget termelt tavaly az MTVA
A korábbi kormány által az Európai Unióban példátlan módon kézivezérelt közmédia jogi/gazdasági struktúrája nehezen átlátható és bonyolult. Elméletileg 2015 óta a Duna Médiaszolgáltató Zrt. végzi a teljes közszolgálati médiaszolgáltatást – vagyis a televíziós és rádiós médiaszolgáltatást, az internetes tartalomszolgáltatást, valamint a hírügynökségi tevékenységet (jogilag ugyanis nem létezik már az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió sem) –, ugyanakkor a műsorok gyártását a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) biztosítja.
Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint a Duna Médiaszolgáltatónak tavaly mindössze 95 alkalmazottja volt és 134 millió forint bevétele, miközben az MTVA egészen más nagyságrend. Lapunk birtokába került a 2025-ös évi beszámolójuk, és az összesen 244 oldalas dokumentumból kiderült, hogy tavaly december végén 2 144 munkavállalót foglalkoztattak. A belföldi értékesítés nettó árbevétele 5 milliárd 762 millió forint volt (ebből a reklámbevétel 4,3 milliárd), exportértékesítésből további 191 millió forintot kaptak. Ezzel szemben a központi költségvetésből 141 milliárd 268 millió forint jutott, de ezentúl még csurrant-cseppent más közpénz is bőven: csak december 31-én úgynevezett célfeladatként utalt nekik 4 milliárd 997 millió forintot a Kulturális és Innovációs Minisztérium, hogy 2027 végéig elkészítsenek egy játékfilmet, amely Márai Sándornak A gyertyák csonkig égnek című regényét dolgozza fel. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is átadott 8 milliárd 400 millió forintot a műsorszórási költségek finanszírozására. (Ez tavaly 1 milliárd 600 millió forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban.)
Az MTVA bőven nyereséges volt tavaly: a mérleg szerint az eredmény tavaly 9 milliárd 657 millió forint volt, ez az adózás után 9 milliárd 17 millió forintos profitot jelent.
Bérköltségre 24 milliárd 951 millió forintot költöttek, és a beszámolóból kiderül az is, hogy a nem fizikai dolgozók átlagkeresete az MTVA-ban 941 966 Ft volt tavaly. A vezető tisztségviselők összesen 82 millió 252 ezer forintot vittek haza. Három ember kötelességszegés miatt távozott a cégtől, egyet magatartással összefüggő ügyben küldtek el, öt munkavállalójuk meghalt, 37-en maguk mondtak fel, további kilencen a próbaidő alatt döntöttek úgy, hogy azonnal felmondanak.
2026. január 1-én az MTVA-nak nem volt hiteltartozása, igaz, a kormány átvállalt 2 milliárd 162 millió forintos hitelt. Van viszont egy sor, amit laikusként nehéz értelmezni: az úgynevezett „befejezetlen műsorok állománya” tavaly rekordmagas értékre ugrott fel (közel háromszorosa a 2024-es értéknek), és ezt 11 milliárd 930 millió forintos értéken tartják nyilván. Az éves összbevételből 58 millió forintot fordítottak reprezentációra és üzleti ajándékra.
A Duna csatorna műsorainak gyártási költsége 9 milliárd 49 millió forint volt ebben az időszakban. Ebből az összegből 6 824 millió forintot tett ki a csatorna 18 nagy költségvetésű produkciója, melyek között legnagyobb a külső gyártásban készült Ridikül című magazinműsor, melynek 194 adásba került epizódja 1 285 millió forintba került, tehát adásonként 6,6 millió forintot fizettek érte. A vallási műsorokra fordított összeg 345 millió forint volt, a nemzetiségi műsorokra 529 millió forint gyártási költség lett elszámolva. A Magyarország szeretlek! című vetélkedő műsor epizódjainak gyártása az év második felében külső gyártásból belső gyártásba került. Az első félévben 24 epizód készült 734 millió forint külső gyártási költséggel (adásonként 30 és fél millió forint), míg a második félévben képernyőre került 17 epizód gyártása már csak 221 millió forintba került – mivel ez csak adásonként 13 millió, világosan látszik, micsoda pénzszórás ment a külsős műsoroknál.
