Ideje kibeszélni a bűnöketPremium

Igazmondás és a múltért való bocsánatkérés kell ahhoz, hogy a Fideszt normális ellenzéki pártnak tekinthessük – mondta lapunknak Tarr Zoltán.

– A választási kampány egyik legnevezetesebb mondata vagy elszólása önhöz tartozik, amikor Etyeken azt mondta a politikusi őszinteséggel kapcsolatban, „előbb nyerjük meg a választást, aztán mindent lehet”. A Fidesz erre saját kampányt épített. Megnyerték a választást, most már beszélhet őszintén?
– Eddig is őszintén beszéltünk és beszélhettünk, nem ezzel volt a gond. Hanem azzal, hogy a Fidesz és propagandája kiforgatta az ember szavait, és hamis kampányt épített belőle a választások előtt. A mai ülésnapon is megtörtént számtalan esetben, hogy minisztertársaim megszólalásait más kontextusba, más értelmezési keretbe tették a volt kormánypárt és a Mi Hazánk képviselői, úgy látszik, ez egy bevett gyakorlat náluk.

– Hogy értékeli vagy érzékeli, hogy a Fidesz megpróbál úgymond „normális ellenzék” lenni?
– Nem érzem, hogy a Fidesz normális ellenzék lenne. A normalitás feltétele az igazmondás, az, hogy számvetést végeznek a magunk mögött hagyott időszakkal, önkritikát gyakorolnak. Én úgy látom, hogy semmilyen felelősséget nem vállalnak az elmúlt időszakért, és semmilyen konstruktivitás jelét nem mutatják a jelent és a jövőt illetően, ami az ország sorsát befolyásolná.

– Az első valódi parlamenti plenáris ülést követően közvetlenül beszélgetünk. Bent ült a teremben az összes kormánytag, Magyar Péter személyesen válaszolt a neki címzett kérdésekre, megszólalásokra, sőt folyamatosan kommentálta az ellenzéki képviselők szavait. Ezt a tempót akarják diktálni a jövőben is?
– Dolgoznunk kell, ez magyarázza a tempót is. Ebbe beletartoznak ezek a parlamenti ülések is, hiszen a parlament az egyik legcsodálatosabb nyilvánosság a maga nemében: így tudjuk folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot arról, amit teszünk, ezt vállaltuk is, amikor képviselők lettünk. Ezt a megfelelő sebességgel és felkészültséggel kell csinálni, nem érzem, hogy ezzel bármi gond lenne.

– Megvoltak az első beterjesztett törvényjavaslatok, jön az első alkotmánymódosítás is, 8 évben limitálják a miniszterelnöki mandátum hosszát, és felálltak a vizsgálóbizottságok az ígért ügyekben. Mik fogják követni ezeket, ezt követően milyen más törvényeket terjesztenek be az Országgyűlésnek? 
– A kampányban tett ígéreteinknek megfelelően fogunk haladni. A törvényjavaslatok egy részét hamar beterjesztjük, az ígéreteink másik része pedig természetszerűleg olyan társadalmi egyeztetést követel, amivel biztosítható azok széles körű megalapozottsága.

– Akár már a jövő héten újabb törvényjavaslatokat terjesztenek majd be?
– Folyamatosan nyújtjuk majd be ezeket, van egy jogalkotási tervünk, amely alapján dolgozunk. Ez pedig a választási ígéreteink megvalósításán alapszik.

– Mit vár a létrehozandó vizsgálóbizottságoktól, milyen új információkhoz juthat majd a nyilvánosság akár a kegyelmi ügy, akár például a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatban?
– Nem akarom megelőlegezni a vizsgálóbizottságok munkáját, mert nem tudom, mik hangzanak el majd ott. A lényeg, ami már most megállapítható, hogy szükség van arra, hogy a társadalom egészét vagy egy részét súlyosan érintő, az elmúlt éveket jellemző hiányosságokat, mulasztásokat, illetve bűnöket megfelelő módon ki tudjuk beszélni. Ennek az egyik lehetséges kerete, még ha nem is az egyetlen, az, amit egy vizsgálóbizottság tud nyújtani. A parlamentben hosszú évek óta nem volt vizsgálóbizottsága semminek. Mi ezt fontosnak tartjuk, mert ez is a tájékoztatás egyik módja.

– A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fideszes szereplőkhöz juttatott milliárdjai nem értek volna meg egy ilyen vizsgálóbizottságot?
– Az NKA és minden egyéb, ami a korábbi időszak pénzköltésére vonatkozik, belső átvilágításon megy át, ahogy azt meg is ígértük. Ennek a kimenetelét megint csak nem akarom megelőlegezni. Ha szükséges, jogi útra is lehet ezeket terelni, aminek egyik módja akár vizsgálóbizottság alakítása is lehet. Most ott tartunk, hogy az átadás-átvétel keretében a kárfelmérés és a korábbi állapotok megismerése zajlik.

– Önöknél hogyan ment az ügyek átadása, átvétele? Hozzám egyszerre jutottak el olyan információk, hogy egyes minisztériumok esetében nagyon szakszerűen és normálisan zajlott, míg másoknál enyhén szólva nem ez volt a helyzet.
– Nem tudom, más minisztériumokban ez hogyan ment. Hankó Balázs korábbi kultúráért felelős miniszterrel egyszer találkoztam, akkor, amikor a formális átadás-átvétel megtörtént. Semmilyen egyéb kapcsolatfelvétel, információátadás nem volt, igyekszem az ott maradt kollégák segítségével feltárni a magunk mögött hagyott időszak dolgait és az akut feladatokat.

– Eddig mennyit fizettek vissza abból a 17 milliárd forintból, amit az utolsó pillanatban osztott ki Hankó Balázs miniszter?
– Tudomásom szerint nagyjából a tizedét. Nyilván bölcs és felelősségteljes lépés lenne, ha azok, akik úgy érzik: ezek a támogatások nem helyes módon, megfelelő indítékkal, megfelelő célokra kerültek hozzájuk, visszafizetnék ezt a pénzt. Erre nem hiszem, hogy sor fog kerülni, de ha jogi lépések szükségességét mutatja majd ki a belső vizsgálat, akkor azokat természetesen meg fogjuk tenni.

– Mi lesz az MTVA jövőbeni sorsa? Hogyan és mikor alakulhat át a közmédia?
– A közmédia átalakítása már elkezdődött, de a teljes folyamatnak két lépcsőben kell megtörténnie. Most arra van gyorsan szükség, hogy rendezzük azt a helyzetet, amely az elmúlt 16 év minden negatívumát magában hordozza; legyen szó akár a hírszolgáltatásról, akár a közmédia általános működéséről. Ezt minél hamarabb rendeznünk kell a jogi keretek tiszteletben tartásával. A másik és sokkal több időt igénylő feladat, hogy közösen megbeszéljük, mi legyen a közmédia feladata most, a XXI. században, 2026-ban. Hogyan lehet egy olyan közmédiát létrehozni és működtetni, amely nem ad többé lehetőséget arra a politikai propagandára, amit az előző kormány folytatott. Ebben a munkában szükséges meghallgatni a szakmai szervezeteket, a különböző politikai oldalakat, hogy olyan megoldást találjunk, amely hosszú évekre rendezni tudja a közmédia helyzetét, kiszámíthatóvá teszi a működését. Ezenkívül olyan, pályázat alapján kiválasztott vezetéssel tud működni, amelyik biztosítja a pártatlanságot és a közmédia törvényben foglalt feladatainak biztosítását.

– Szó volt állami médiaalap létrehozásáról – amiről a MÚOSZ is vitaanyagot tett közzé a vidéki lapok egy részét tömörítő Fülke szövetséggel közösen – a nehéz helyzetbe került sajtótermékek megsegítésére, vagy arról, hogy a kormány elismeri, hogy a minőségi sajtó a magyar kultúra része, és így is kezeli a jövőben. Erről lehet már tudni közelebbit?
– Még mindig ott tartunk, hogy próbál felállni a minisztérium. Egyelőre három államtitkárt tudtunk megnevezni, folyik a helyettes államtitkárok toborzása, zajlik az átadás-átvétel. A vezetésem alá tartozó tárca négy korábbi minisztériumból áll össze, még fizikailag sem vagyunk egy helyen. Szóval rengeteg operatív dolgot kell még elintéznünk. Az a szándék, hogy az egész médiapiac számára, beleértve természetesen a sajtót is, minden tekintetben biztosítani tudjuk a politikai befolyásolástól mentes, fenntartható működést. Átlátható és számonkérhető formában. A részletekről természetesen beszélgetnünk kell. Beszélnünk kell a sajtó képviselőivel, a média különböző szereplőivel, és be kell vonni azokat a civil szervezeteket is, amelyek véleménye irányadó. Abban egészen biztos vagyok, hogy ha azt a pénz, amit Magyarország kultúrára, kulturális beruházásokra fordított politikai nyomástól függetlenítve, tisztességesen költjük el, márpedig mi erre esküdtünk fel, akkor óriási felvirágzás előtt áll a kultúra és a média minden területe. Én ezen vagyok, az a szándékom, hogy a források mennyiségének megőrzésével áttekinthető, teljesen depolitizált elosztási mód jöjjön létre társadalmi kontroll mellett – és a felhasználás minőségének, szakmaiságának ellenőrzésével.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2026/22. számában jelent meg május 29-én.