Ha ütik, csak mosolyog: ezért kapaszkodhat Sulyok Tamás az elnöki székbe
– Nem mond le, hiszen Orbán Viktor kottájából játszik – így értékelte lapunknak Sulyok kapaszkodását az elnöki székbe Horn Gábor politológus, a Republikon Intézet alapítványi elnöke alig néhány nappal azelőtt, hogy lejárt volna az „Orbán-bábok” távozására adott május végi határidő. Bár az államfőnek Horn szerint gyakorlatilag esélye sincs a maradásra, kitartó ellenállása Horn szerint stratégiai célt szolgál: ha Sulyok Tamást (és az előző érában kinevezett közjogi méltóságokat) alkotmánymódosítással távolítják el, az a Fidesz-szavazótábor számára az új hatalom erőszakosságát mutathatja, azt hogy bántják őket, és össze kell zárniuk. Anyagi okok valószínűleg nem szólnak maradása mellett, hiszen leköszönő elnökként is járna neki a több milliós tiszteletdíj és vélhetően magában is jelentős összegű nyugdíjat kaphat.
Nem képviselte a nemzet egységét
Mindez az Orbán Viktor által bejelentett Védvonal-mozgalom és politika része. A politikai kohéziót erősíti, erre pedig szükség is lehet, hiszen a Fidesz támogatottsága a választások óta 20 százalékra zsugorodott – jegyezte meg a Republikon elemzője. Horn Gábor úgy látja, Sulyoknak személyesen is jót tett volna, ha – engedve Magyar Péter követelésének – magától távozik, kapaszkodása ugyanis magában mutatja, hogy továbbra a régi éra kiszolgálójának számít. De államfői passzivitása miatt is mennie kellene: nem képviselte a nemzet politikai konfliktusok feletti egységét, nem szólalt fel a választási időszak gyűlöletkampánya ellen, vagy például némán figyelte a Szőlő utcai gyermekbántalmazási botrány fejleményeit.
Rendszert váltani nem lehet régi szereplőkkel
– Ha rendszerváltás van, az előző rendszer kiszolgálóinak is mennie kell – véli Horn – a Magyar-kormány pedig nem csak kormányozni akar, „elketyegve” a korábbi államfő mellett, hanem teljes fordulatra készülnek: visszaállítanák a demokráciát, megerősítenék a polgári értékrend képviseletét, visszaterelnék az országot az európai államok közösségbe. Mindezt az elemző szerint nem lehet végigvinni a régi gárdával. Különösen nem a Fidesz által leuralt, a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásához készségesen asszisztáló Alkotmánybírósággal (Ab), ahol a volt legfőbb ügyész, a fideszes Polt Péter az elnök, Hende Csaba pedig alkotmánybíró lehet bármilyen szakmai tapasztalat (és társadalmi közmegegyezés) nélkül.
Horn Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a régi kezekben hagyott közjogi státusok az ellenkormányzás eszközei lehetnének: az ÁSZ, az Ab vagy az államfő jogi aknamunkája legrosszabb esetben megakaszthatná az ország számára igényelhető uniós források (több ezer milliárd forint) kifizetését, ami katasztrofális következményekkel járna az amúgy is legyengült magyar gazdaságra nézve.
Lepattannak róla a sértések
Hasonlóan vélekedik Sulyok Tamás motivációiról Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója, aki szerint az államfőnek politikai és személyes okokból is kényelmes a passzív ellenállás helyzete. Politikai okból azért, mert így a Tisza-kabinet csak alkotmánymódosítással tudná elmozdítani az államfői székből, ami kifejezetten jól jönne a Fidesz-vezetés számára. Egy kétharmaddal kibillentett elnök ugyanis áldozatnak tűnhet, bizonyítéknak arra, hogy Magyar Péter kormánya az alkotmányt is önkényesen átírja saját céljainak eléréséhez. Sulyok miatt pedig megváltoztatni az alkotmányt, majd eltávolítása után visszaformálni – kétségkívül nem néz ki szerencsésen.
A pszichológiai ok pedig Sulyok Tamás személyiségéből fakadhat – mondta. Erős saját csoporthoz történő kötődés jellemzi, és ha kérik, hajlamos elvállalni a pofozóbábú-szerepet. Bár nem lehet vizsgálat nélkül szakvéleményt alkotni, ezért Zsolt Péter az elnök korábbi megnyilvánulásai alapján csak magán hipotézisét fejti ki, e szerint Sulyok Tamásnak negatív énképe lehet, azaz saját magát és reputációját sem tartja sokra. „Ha megnézzük, mit tett vagy inkább mit nem tett államfőként, akkor is ez a kép rajzolódik ki: nem törekedett arra, hogy a pozíciójának megfelelő tekintélyt mutasson – zöldborsót főzött vagy celebkedett, amikor felelős közjogi méltóságként megszólalást vártak tőle. Korábbi alkotmánybíróként is csak a politikai elvárásoknak akart megfelelni, a jogi fékek és ellensúlyok megőrzése helyett.”
Zsolt Péter szerint ez a lelkialkat alkalmassá teszi arra Sulyokot, hogy mosolyogva tűrje saját megalázását, ledorongolását is – nem fáj neki a kritika, inkább az ellenkezőjét furcsállná. Az elemző szerint a Tiszának érdemesebb lenne türelemjátékot játszania az államfővel: időről-időre távozásra kérni, ami hosszú távon többet ártana a Fidesznek. Az Ab, a Médiahatóság vagy a Legfőbb Ügyészség eddigi vezetését viszont indokolt lenne alkotmányos erővel eltávolítani a Méltányosság elemzője szerint, hiszen szerepük korántsem szimbolikus, múltjuk pedig inkább az Orbán-éra iránti lojalitásról, mint szakmai függetlenségről tanúskodik.
Három nap maradt
Sulyok Tamásnak és a többi „Orbán-bábnak” május 31-ig adott határidőt távozásra a Tisza-kormány. Az államfő eddig nem tett lemondásra utaló gesztusokat: Facebook-oldalán a napokban beszámolt egy apostoli nuncius búcsúztatásról, közzétette a csíksomlyói pünkösdi zarándoklaton készített képeit, és megrendülését fejezte ki a Mol tiszaújvárosi üzemében történt tragédiával kapcsolatban. Arról, hogy távozna posztjáról, nem tett említést.
