Mexikóváros havi (!) 2 centiméterrel süllyed
A NASA tavaly pályára állított NISAR Föld-megfigyelő műholdja (NASA-ISRO Synthetic Aperture Radar) 1,5 milliárd dolláros árával a világ valaha épített legdrágább szatellitje. Viszont meg is szolgálja az árát, mert érzékeny radarja a földfelszín legapróbb változásait is detektálni képes, még sűrű vegetáció alatt is.
A műhold sok egyéb pont mellett Mexikóváros tengerszinthez viszonyított magasságát is méri rendszeresen, és az eredményei megerősítik a helyi kutatók és közemberek aggodalmait: a mexikói főváros riasztó sebességgel (havi 2 centiméterrel) süllyed. Emiatt már számos épület dőlt meg vészesen, közöttük a legfontosabb történelmi műemléképületek is.
A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói elmondták, hogy a NISAR-ban rejlő lehetőségek természetesen messze túlmutatnak a mexikóvárosi süllyedés detektálásán. Hiszen gyakorlatilag bármilyen felszíni változást (amelyek például vulkánkitörésekhez, földrengésekhez vagy földcsuszamlásokhoz kapcsolódnak) soha nem látott pontossággal lehet vele nyomon követni.
Mexikóváros süllyedése már legalább száz éve ismert, de a szakemberek eddig nem tudták, hogy a süllyedés mekkora területet érint, és milyen gyors. Az előzetes vizsgálatokból kiderült, hogy Mexikóváros belvárosa, illetve a reptér a világ leggyorsabban süllyedő térségei közé tartozik. A címben szereplő állítás nem tévedés: a süllyedés üteme évi 24 centiméter, vagyis havi átlag 2 centiméter.
A süllyedés következményei szerte a városban nyilvánvalóak. Épületek és emlékművek dőlnek meg és válnak életveszélyessé, utak gyűrődnek fel, és a metróhálózat is folyamatosan rongálódik. A szakemberek attól tartanak, hogy hamarosan használhatatlanná válik az ivóvízhálózat és a csatornarendszer. Ahogy szerte a világon, a süllyedés közvetlen oka a talajvízkészletek esztelen kizsákmányolása. A város egy ősi tómederre épült, az alatta lévő kőzetek rendkívül lágyak és üregesek. Mivel sokkal gyorsabban szivattyúzzák ki a felszín alatti vízkészleteket, mint ahogy azok újratöltődhettek volna, a város súlya alatt a kőzetek összetömörülnek és összeroppannak.
Már 1925-ben is észrevették a süllyedést, de azóta sem tettek semmit a megállítása érdekében. Mexikóváros ivóvízellátása továbbra is a város alatti vízkészleteken alapszik. A süllyedés ördögi kört indított be: a vetemedés miatt a vízvezeték-hálózat csövei rendszeresen eltörnek, így az ivóvíz 40 százaléka elszivárog. Emiatt fokozni kell a felszín alatti víztárolók kiaknázását, ami miatt egyre gyorsabban tömörülnek a kőzetek, és a süllyedés is erősödik.
A süllyedés megállításának egyetlen módja az lenne, ha teljesen beszüntetnék a felszín alatti vizek kiszivattyúzását. De akkor a 22 millió lakosnak nem lenne mit innia. A városban már terjed a vicc, hogy semmi gond, akkor majd isznak tequilát.
