Kata kell, de nem mindegy, hogyanPremium

Nagy várakozások övezik a kisvállalkozók körében a magyarok kedvenc adózási formája, a kata visszatértét. Erre tett ígéretet a Tisza választási programjában, és Kármán András pénzügyminiszter is megerősítette a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) visszaállítását a parlamenti meghallgatásán. Egyből felvillanyozódott a Foodora ételkiszállító cég, amelynek vezetője rögvest arról posztolt, hogy létfontosságúnak tartja a tervezett intézkedést. Emlékezetes, hogy a 2022-es katatüntetéseken nagy számban képviseltették magukat az ételfutárok, akiket lehetetlen helyzet elé állított az akkori Orbán-kormány elkapkodott szigorítása. Az év júliusában ugyanis puccsszerű törvénykezéssel, gyakorlatilag egyik napról a másikra írta át a kata szabályait, aminek hatására több mint 430 ezer kisvállalkozónak néhány hét alatt kellett alkalmazkodnia az új rendszerhez. A kata ugyan a mai napig nem szűnt meg, de az új szabályok bevezetése és a jogosultak erőteljes korlátozása után legfeljebb 70–80 ezren maradhattak.

– Bizonyos hibákat nem kellene megismételni, ezért nem javaslom a kata visszaállítását úgy, ahogy volt – szögezte le lapunknak Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.

Sok idő eltelt már az eredeti 2013-as indulás óta, amikor az akkori minimálbérhez igazították a havi tételes adó főállású kisadózók számára 50 ezer, mellékállásúak számára 25 ezer forintos összegét. A rendszer épp emiatt az egyszerűség miatt vált népszerűvé, hiszen ennek megfizetésével és minimális adminisztrációval szinte minden költségüket letudhatták a vállalkozók. Az adózó választhatta azt is, hogy a magasabb ellátási alap, például a magasabb nyugdíj érdekében 75 ezer forintot fizet havonta, de ezzel kevesen éltek. A katát kezdetben évi 6, majd 12, végül 18 millió forint bevételig lehetett alkalmazni. Az lett volna a helyes, ha az évek során a havi adó összege is változott volna az inflációval vagy a minimálbérrel együtt, mert így kevésbé lett volna jogos az a kritika, hogy a katázók között lehettek olyanok, akik valójában munkaviszonyt lepleztek a vállalkozói léttel. A kedvező adózásnak ugyanis több pénz maradhatott a zsebükben, mintha bejelentett munkaviszonyban dolgoztak volna. Miután az Orbán-kormányok nem foglalkoztak érdemben a problémával, négy évvel ezelőtt odáig fajult a helyzet, hogy ha további egymillió, átlagosan bruttó 500 ezer forintot kereső ember áttért volna a katára, a költségvetési bevétel 2790 milliárd forinttal csökkent volna egyes számítások szerint. A 2022-es szigorítás óta már csak főállású egyéni vállalkozók alkalmazhatják a katát kizárólag magánszemélyeknek való számlázással, ami alól egyedül a taxis vállalkozók kivételek. Ezzel a különféle szabadúszó vállalkozók, informatikusok, fordítók, grafikusok, futárok, médiaszakemberek kénytelenek voltak átállni a jóval magasabb közterhet jelentő átalányadózásra, a vállalkozói szja-ra, a kisvállalati adóra (kiva) vagy egyenesen a céges működésre.

Nem tudni, hogy most pontosan mi várható, de az igazságosabb adórendszer jegyében fontosnak tartanák szakértők a havi fix 50 ezer forint feloldását, akár a minimálbérhez való igazítással, akár egy rugalmas, sávos rendszerrel. Hogy első lépésként ez havi 75, 100 ezer vagy még több adó befizetését jelentené, nem tudni, de mindenképpen jobban megfelelne a realitásoknak. A másik probléma, hogy a katázóknál még mindig csak havi 108 ezer forint a társadalombiztosítási ellátás alapja, amiből a nyugdíjat számítják, miközben a beszámított szolgálati idő is jóval alacsonyabb. Így a Bankmonitor szerint a mostani katások mindössze 50–60 ezer forinttal kalkulálhatnak nyugdíjba vonulásukkor. – Erre nem lehet a jövőt építeni, öngondoskodási szempontból is riasztó ez a 108 ezer forint – vélekedett Vadász. Ezt az összeget mindenképpen emelni kell ahhoz, hogy a katások is magasabb nyugdíjat és szociális ellátást kapjanak. A magyar adórendszer egyszerűsítésére általában véve is szükség van, amihez egy jól átgondolt kata hozzájárulhat: úgy is ki lehet terjeszteni a hatályát, hogy nem csak egyéni vállalkozók, hanem kft.-k, bt.-k is választhassák ezt az adónemet, akár egy alkalmazott mellett is. Azt is ki lehetne kötni, hogy például nem magánszemély megrendelő esetén további 10–15 százalék adót kell fizetni. Az egyszerűsítés jegyében a szakma jónak tartaná az áfa-alanyimentesség, a katahatár és az iparűzésiadó-sávok összehangolását is. Meg kell fontolni azt is, hogy érdemes-e ezzel együtt átalakítani a magánszemélyeket érintő más adózási formákat, beleértve az egyéni vállalkozások, átalányadózók, az őstermelők, az ekhósok és adószámos magánszemélyek adózását, esetleg egyes adózási formák kivezetését.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2026/21. számában jelent meg május 22-én.