Alkotmánymódosítással és devizahitelekkel indult a hét a parlamenetben
Alkotmánymódosításokról, devizahitelekről és vizsgálóbizottságokról vitázott a parlament Igazságügyi Bizottsága kedden. A javaslatokat tárgysorozatba vették, ezután majd az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülnek. Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő, az alkotmánymódosítás egyik előterjesztője többször jelezte: „jószándékú” módosító javaslatokra nyitottak az előterjesztők. Ahhoz ragaszkodik a Tisza, hogy nem visszaható hatályú jogalkotás az, ha korlátozzák, hogy a már korábban két ciklust kitöltött miniszterelnökök a jövőben ismét kormányfők lehessenek.
– Nem a múltat szankcionálja az alkotmánymódosítás, hanem a jövőre nézve vezet be korlátozást – mondta Melléthei-Barna Márton arról a javaslatról, amely 8 évben korlátozná, hogy mennyi ideig lehet hivatalban egy miniszterelnök, beleértve a már korábban kitöltött hivatali időt, vagyis a volt miniszterelnökök közül egyedül Orbán Viktorra lenne igaz, hogy nem vállalhat több ciklust.
Visszaható, nem visszaható
Tuzson Bence (Fidesz) volt igazságügyi miniszter ezt visszaható hatályú, a jogállamisággal ellentétes és személyre szabott jogalkotásnak nevezte a bizottsági ülésen, amely a politikai ellenfél ellen irányul, a javaslatot benyújtó Melléthei-Barna szerint viszont nincs szó erről, hiszen ez minden miniszterelnökre ugyanúgy vonatkozna a továbbiakban. A képviselő szerint a jogalkotási törvény és több alkotmánybírósági határozat is azt támasztja alá, hogy nincs szó visszaható hatályról. – Ez az önmérséklet szabálya, amely a fékek és ellensúlyok rendszerét erősíti, a korábbi miniszterelnökök számára csak szimbolikus jelentőséggel bír – mondta a képviselő. Apáti István (Mi Hazánk) azt javasolta, számítsák bele a köztársasági elnöki hivatali éveket is a nyolc évbe a későbbi „trükközések" kijátszása érdekében, amennyiben Magyarország a jövőben a félprezidenciális rendszer felé mozdulna el.
Az Alaptörvényt módosító törvényjavaslat, amelyet Melléthei-Barna Hantosi István (Tisza) képviselővel közösen nyújtott be, más módosításokat is tartalmaz. Kikerülne az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatalra utaló passzus, ami a Tisza szerint megalapozza a hivatal megszüntetésének lehetőségét. Melléthei-Barna úgy fogalmazott: ezt „felesleges és káros" szervezetnek tartják, amelyet „politikai furkósbotként" használt az előző kormány. Magyar Péter reggel módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, amely szerint a szóban forgó szakasz első részét ne töröljék az Alaptörvényből. Ez tartalmazza ugyanis azt, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” Ha a parlament ebben a formában fogadja el a módosítót, akkor csak azt a részt fogják törölni, hogy „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik”
Melléthei-Barna: Nem lesz államosítás
Szintén módosulna az Alaptörvénynek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó része (rövidítve kekva), amelyek több mint 3000 milliárd forintos közvagyont kaptak. A legtöbb hazai egyetem ilyen alapítványok kezelésébe került az elmúlt években. Az Alaptörvény-módosítás ezeknek az alapítványoknak a megszüntetését is lehetővé tenné, jogutódként pedig az államot jelölné ki, kimondva azt is, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon.
Tuzson Bence itt arra hívta fel a figyelmet: a kekvákban ma már van magáneredetű vagyon is, amelyet vállalkozások tettek be az egyetemi alapítványokba, és „államosítást, kisajátítást" emlegetett. Melléthei-Barna úgy reagált: a kekvák kivezetésének módja külön kérdés, de nincs szándék arra, hogy magánvagyont államosítsanak, az államra csak az általa az alapítványokba tett vagyonelemek szállnának vissza.
A bizottság elé került az a tiszás javaslat is, amely szerint felfüggesztenék a devizahiteles ügyekben a peres eljárásokat és a végrehajtási eljárásokat is arra az időre, amíg felülvizsgálják ezeknek a szerződéseknek a jogkövetkezményeit, és a parlament megteszi a szükséges jogalkotási lépéseket. Tuzson Bence kifejtette: szerinte a devizahitelesek jelentős részének segítettek a Fidesz-kormányok, és úgy nyilatkozott: kíváncsian várja a Tisza által javasolt megoldást, amelyhez a segítségét is felajánlotta, de Melléthei-Barna – és jóval indulatosabban Apáti István is – jelezte, hogy a Fidesznek elég ideje lett volna arra, hogy érdemben kezdjen valamit a problémával.
Vizsgálóbizottságok, de milyen eljárással?
A parlamenti vizsgálóbizottságok felállításáról is kerültek javaslatok a bizottság elé, többek között a kegyelmi botrány kivizsgálására is bizottságot hozna létre a Tisza. A sajtóban már korábban téma lett, hogy a javaslat szerint szankciókkal lenne sújtható, aki nem jelenik meg a vizsgálóbizottságok előtt. Melléthei-Barna Márton szerint a jogkövetés nem éri el a kívánt szintet, ezért elképzelhető, hogy nem mindenki érezné magát kötelesnek, hogy megjelenjen egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt, így szerinte a jogalkotó kénytelen ezeket az intézményeket szankciókkal megtámasztani. Tuzson Bence (Fidesz) azt kifogásolta, hogy garanciális elemeket, eljárási szabályokat nem tartalmaz a javaslat, miközben kötelezettségeket állapít meg, és szankciókat szab ki.
Külön bizottság alakulhat a javaslatok szerint a végrehajtói rendszer és a gyermekvédelem átvilágítására, a kegyelmi ügy és a rendszerváltást követő privatizáció feltárására és arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának sorsát vizsgálják. Simon Krisztián (Tisza) ismét hangsúlyozta: a Tisza kormány célja a „végrehajtó maffia felszámolása” és a végrehajtás terén nonprofit rendszer kialakítása. Apáti István „törvényesített uzsorabűnözésről” beszélt a rendszer működése kapcsán, és a végrehajtói vagyonok zárolását javasolta, mert szerinte fennáll a veszélye, hogy kimenekítik ezeket az országból.
Tóth Norbert (Tisza) a kegyelmi ügyet feltáró vizsgálóbizottság kapcsán hangsúlyozta: a vizsgálóbizottság nem bíróság, hanem a felelősségi láncot próbálja feltárni, és ez alapján garanciákat meghatározni, hogy a jövőben nem fordulhassanak elő hasonló esetek.
Apáti István a kegyelmi ügyről szólva név szerint megemlítette Orbán Viktor volt miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót, feltételezve, hogy informális úton közük lehetett a kegyelmi döntés megszületéséhez, ezt Tuzson Bence visszautasította.
