Kié lesz az iskola? Visszakövetelik egyes önkormányzatok a közoktatást, de van kockázat
Budaörs visszakérné az iskoláit; az ország egyik legtehetősebb települése biztosan nincs egyedül ezzel. Van azonban olyan oktatási szakember, aki inkább óvatosságra intene a kérdésben. A kormányszóvivő jelezte: biztosan nem adnák vissza minden iskolát az önkormányzatoknak, ahogy ez a Fidesz-kormányok 2012-es „államosítása” előtt országszerte működött. Az iskoláknak nagyobb önállóságot ígérnek, amit az oktatás szereplői üdvözölnek. Alig több, mint két hét múlva már kész törvényjavaslatokkal állhat elő a szaktárca.
Mindenképpen vissza szeretnénk kapni az iskolákat – szögezte le a Magyar Hangnak Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. Hozzátette: ez választási ígéret is volt a Tisza Párt részéről, és „nagyon szomorú lenne” ha nem valósulna meg. – A mi gyerekeink járnak oda, és sokkal jobb gazdái voltunk az iskoláknak, mint az állam – mondta a polgármester. A helyi oktatási, egészségügyi, szociális, építésügyi igényeket szerinte legjobban helyben, önkormányzati szinten látják, és az állampolgárok is az önkormányzatokon kérik számon ezeknek a szolgáltatásoknak a minőségét – mondta. A polgármester „ostoba” rendszernek nevezte, hogy jelenleg – 2012 óta – nem lehetnek fenntartói az iskoláknak azok a települések sem, amelyek ezt anyagilag egyébként megengedhetnék maguknak.
Budaörs ugyanakkor az ország egyik leggazdagabb települése, ami könnyebbé teheti a város számára az iskolafenntartást is. Wittinghoff Tamás szerint viszont a kevésbé tehetős települések is fenntartóvá válhatnának: ahol nem tud a település önállóan fenntartani az iskolát, szerinte önkormányzati társulásokban érdemes gondolkodni, a „fideszes központosítás” helyett.
A kormány nyilatkozataiból viszont kezdettől egyértelműen látszik, hogy nem tervezik teljesen megszüntetni a Klebelsberg Központot és a tankerületeket. A keddi kormányzati tájékoztatón az hangzott el: háttérintézményként képzelik el a tankerületi hálózatot, és számos jogosultságot visszatelepítenének az iskolaigazgatókhoz, növelve az iskolák autonómiáját.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányának elnöke is elképzelhetőnek tartja, hogy az önkormányzatok közösen, iskolaközpontokban gondolkodjanak: – Nem társulásra gondolnánk, ahol több önkormányzat a fenntartó, inkább iskolaközpontokra, ahol csak egy település tartja fent az iskolát, más települések iskolái pedig tagiskolaként csatlakozhatnak ehhez a központhoz, ha nem tudnak vagy nem akarnak fenntartók lenni – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette: jelenleg a PDSZ-ben is folyik a gondolkodás arról, hogy szerintük mi lehetne az ideális megoldás olyan esetekben, amikor egy önkormányzat nem tud vagy nem akar iskolafenntartó lenni, így erről egyelőre nincs végleges álláspontjuk.
A keddi kormányülésen a kormány arra kérte fel Lannert Judit oktatási minisztert, hogy határidőre vizsgálja felül a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. – Erre azért van szükség, mert 2010 óta bebizonyosodott, hogy a túlzott központosítás nem megoldotta, hanem fokozta a problémákat – fogalmazott a sajtótájékoztatón Magyar Éva kormányszóvivő. Az oktatási miniszter feladata lesz, hogy június 15-ig előkészítse azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek az igazgatói jogkörök bővítéséhez szükségesek. A sajtó kérdéseire azt is világossá tették: a kormány nem tervezi, hogy minden iskolát visszaadjon az önkormányzatok fenntartásába; az a cél, hogy legyen beleszólásuk az iskolák működésébe.
Magyar Péter miniszterelnök még a választási kampány alatt leszögezte: azok az önkormányzatok, amelyek kérnék, visszakapnák iskoláik fenntartási jogát, és azokat a forrásokat is biztosítanák nekik, amelyeket korábban megkaptak. A Tisza választási programjának önkormányzatokról szóló részében szintén szerepelt, hogy az önkormányzatok visszakaphatnák korábban elvont hatásköreiket, intézményeiket.
Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke rövid távon kockázatosnak tartaná, ha újra önkormányzati fenntartásba kerülnének iskolák. Az iskolaigazgató rövid távon nem bolygatná ezt a kérdést, és szerinte hosszabb távon is alapos áttekintést igényelne. – Ha a tehetős települések veszik majd vissza az iskolákat, amelyek képesek többet áldozni az oktatásra, a kevésbé tehetősek pedig nem lesznek képesek erre, az nagy pofon lenne az esélyegyenlőségnek – vélekedett Horváth.
Az önkormányzati társulások esetében is felmerülne szerinte az, hogy mihez kezdene egy olyan régió, ahol a települések többsége csekélyebb forrásokból gazdálkodik, vagy mit lépne egy jobb anyagi helyzetben lévő település arra, ha közösen kellene fenntartania az iskolát egy szegényebb településsel, amely kevésbé tud hozzájárulni a költségekhez.
Az esélyegyenlőtlenség ugyanakkor már most is sérülhet. Wittinghoff Tamás a Magyar Hangnak azt is elmondta: Budaörs ma is évi félmilliárd forintot költ az iskolákra, ebből szakköröket, tudományos tevékenységet, kirándulásokat finanszíroznak, és a településen dolgozó pedagógusok is kapnak kiegészítő juttatást az önkormányzatokról – vagyis az oktatás minősége érdekében az önkormányzat számottevő összeggel egészíti ki az állami oktatási költségvetést.
A kormány terveit, miszerint mérsékelnék a központosítást az oktatásirányításban, Horváth Péter és Nagy Erzsébet is üdvözölték. A PDSZ fontosnak tartaná, hogy a kinevezés, a jogviszony megszüntetés és a rendkívüli felmentés jogköre kerüljön vissza a tankerületektől az iskolákhoz, vagyis ne a tankerület dönthessen arról, hogy kit vehetnek fel vagy kit bocsátanak el az egyes iskolák. A szakszervezeti vezető ugyanakkor aláhúzta: azt is javasolták Lannert Judit oktatási miniszternek, hogy az iskolaigazgatókat bizalmi szavazással erősítsék meg, mivel sok vezetőt a szakszervezet szerint a tantestület egyetértése nélkül neveztek ki a tankerületek.
Horváth Péter úgy látja: mind a gazdálkodás, mind a szakmai munka esetében nagyobb önállóságra lenne szükségük az iskoláknak. Szerinte hatékonyabb lenne, ha a bérszámfejtés és az adminisztráció a tankerületeknél maradna, de a költségvetés tervezésekor nagyobb teret biztosítana az egyes iskoláknak. – Ha tönkremegy egy drágább berendezés, sok esetben lehetetlen rendezni a helyzetet abból az 50 ezer forintos keretből, amivel szabadon gazdálkodhat egy iskolaigazgató – mondta a gazdálkodás problémáiról. Azt is ideálisnak tartaná, ha a bértömeg egy részéről is az iskolák dönthetnének, például a béren kívüli jutalmakról. Ennél is lényegesebbnek tartja azonban, hogy az iskoláknak nagyobb szakmai önállóságuk legyen: például, hogy eltérhessenek a Nemzeti Alaptanterv óraszámaitól a saját kerettantervükben, és nagyobb önállóságuk legyen a pedagógusok értékelése során.
